tom-fejer / progtech1-bead1

Leírás

• Adott az állatvilág fajainak rendszertani besorolásának hierarchiája egy fájlban
  • A fájl egy-egy sora ír le vagy egy rendszertani kategóriát (taxont)
    • A rendszertani kategóriák az alábbiak (az általánostól a konkrétabbig haladva):
      • Phylum (törzs)
      • Classis (osztály)
      • Ordo (rend)
      • Familia (család)
      • Genus (nem)
      • Species (faj)
    • Minden sor egy betűvel kezdődik, amit egy szóköz követ
      • A betű a fenti taxonok egyikét jelenti (P - törzs, C - osztály, O - rend, stb)
    • Utána következik az adott taxon latin neve, ami biztosan egy szó
    • A fajok esetében ezek után következik a faj teljes magyar neve, ami legalább egy szó, de lehet több is
    • Utána vagy következik egy függőleges vonal vagy nem
      • A függőleges vonal után vesszővel elválasztva soroljuk fel azon állatokat, amelyekre az adott faj vadászik (ha nincs vonal, itt persze nincs semmi)
      • Mint a lenti példából is láthatjuk, itt szerepelhet konkrét faj neve (erről a szabályt lásd később), vagy egy magasabb szintű taxon a kategória-azonosítójával együtt
        • Utóbbi úgy értendő hogy az adott taxon minden faja az épp feldolgozás alatt álló ragadozó zsákmányállata lehet
        • Azt feltehetjük, hogy a fájlban csak olyan taxonok vagy konkrét fajok jelennek meg ebben a részben, amelyeknek minden faja már korábbi sorokban felsorolásra került
    • Végül két szám következik
      • Az első a faj egyedszáma a vizsgált időszak kezdetén (természetes szám)
      • A második pedig a faj szaporodási potenciálja, ami itt most jelentse azt, hogy ennyi naponként születik egy-egy újabb példány minden meglevő párra (azaz, ha a legutóbbi nyusziáldás óta eltelt 3 nap, és most 10 nyúlunk van, akkor ma 5 fog születni, majd ha senki nem bántja őket, újabb 3 nap múlva még további 7)
  • Az egymást követő sorok közötti viszony attól függ, mi az adott két sor keződbetűje:
    • Ha az i. sor kezdőbetűje a taxonok sorrendjében éppen eggyel megelőzi az i+1. sorét, akkor az i+1. taxon a felette levő sor kategóriája alá tartozik. A mellékelt bemenetben például láthatjuk, hogy a kutyafélék (Canidae) családja a ragadozók (Carnivora) rendjébe tartozik
    • Ha a két kezdőbetű azonos, akkor ők a faszerkezetben "testvérek". Pl. ha a G Vulpes alatt többféle S kategóiájú rókát is felsoroltam volna
    • Ha a későbbi sor kezdőbetűje a hierarchiában feljebb van, az azt jelenti, hogy annak a szülője valahol a korábbi sor előtt van. Például az "S Europaeus" sor után a Rodentia (rágcsálók) rendje jön, ami azt jelenti, hogy annak a sornak az őse nem a mezei nyúl lesz, hanem a mezei nyúl azon őse, ami a rend felett van a sorrendben, azaz az emlősök (Mammalia) osztálya
    • Más esetre nem kell felkészülni - azaz bár előfordulhat, hogy nem megy egy leszármazási lánc végig, de olyan nincs, hogy egy szint kimarad
  • Egy faj teljes tudományos nevét úgy adhatjuk meg, hogy a nem és a faj nevét írjuk le egymás mellé - utóbbit kis betűvel. Tehát a mezei nyúl neve "Lepus europaeus", a házi egéré "Mus musculus", míg a vörös rókáé "Vulpes vulpes"
  • Az egy szinten levő taxonok között nem kell névütközésre számítanunk, kivéve a faj esetében, viszont természetesen egy nem alatt csak különböző nevű fajok szerepelnek, így végül is a faj teljes tudományos neve (azaz a nem és faj) már egyedi

Példabemenet

P Chordata
C Mammalia
O Lagomorpha
F Leporidae
G Lepus
S Europaeus mezei nyul 5 3
O Rodentia
F Muridae
G Mus
S Musculus hazi eger 6 4
O Carnivora
F Canidae
G Vulpes
S Vulpes voros roka | Lepus europaeus, F Muridae 2 6

Feladatok

• 16. Adjunk meg konzolról egy természetes számot. Állapítsuk meg, melyik fajból mennyi fog élni a megadott szám szerinti nap múlva. A kezdeti populációt és a szaporodási rátát ismerjük, a ragadozók táplálkozási szokásait még nem: amelyik fajnál van zsákmányállat, annak a fajnak minden példánya minden nap elfogyaszt egyet az adott zsákmányból, különben elpusztul. A precedenciája a megadott sorrendet követi, tehát amíg vannak nyulak, a rókák azokat fogják enni